Célkeresztben John Wall

Az NBA-ben csak néhány játékos képes egy szezonon keresztül legalább 10 gólpasszt átlagolni. Ez régen is így volt, valószínűleg a jövőben is így lesz. Mindezt úgy elérni, hogy eközben még legalább 20 pontot is átlagoljon mellé a játékos, mindössze 12 embernek sikerült, egynél többször pedig mindössze 6 játékos tudott ilyen szezont produkálni. A 2016/17-es idényben 3 játékos is meghaladta ezeket az átlagokat, közülük Russell Westbrook és James Harden neve mindenkinek kapásból az eszébe jut, ugyanakkor a körülöttük kialakult (nagyrészt jogos) hype árnyékában John Wall is elérte ezeket a számokat, a következőekben pedig róla fog a legtöbb szó esni.

Széljegyzet: Mivel 2 hónapon keresztül ültem ennek a cikknek a vázlatai felett, magától értetődő volt, hogy mire megszületik, máshol is észreveszik Wall remek teljesítményét. Először a StatMuse lőtte le a poént, majd a Sports Illustrated is terjedelmesebb cikkben foglalkozott vele.

Wall elit társaságban

Olyan játékos, aki legalább 23 pontot és 10 gólpasszt átlagolt, az előző szezonig mindössze 4 volt, név szerint Oscar Robertson (5x), Nate Archibald (1x), Magic Johnson (1x), valamint Michael Adams (1x). Utóbbi játékos esete azért nagyon érdekes, mert mindezt a liga leggyengébben teljesítő csapatában érte el, nyugodtan nevezhetőek üresnek ezek a számok, ráadásul sem előtte, sem utána nem tudta megközelíteni ezt a teljesítményt. (Fun fact: a legrosszabb mérleg ellenére csak a negyedik helyen választhatott a drafton a Nuggets, ahol érkezett Dikembe Mutombo Mpolondo Mukamba Jean-Jacques Wamutombo.) Az előző szezonban Russell Westbrook csatlakozott a „23-10-klubba”, majd idén megújította tagságát. Ezzel egy időben jött vele régi cimborája, James Harden is, de mint mondtam, nem velük fogok foglalkozni, hanem a szintén újdonsült tag, vagyis John Wall kerül célkeresztbe.

Illusztris társaságba került be John Wall

John Wall nagy reménységként, a 2010-es draft első választottjaként került Washingtonba. Rögtön az első évében 16 pont és 8 gólpassz fölött átlagolt, Blake Griffin mögött pedig második helyen végzett az év újonca szavazáson. Következő szezonjában stagnáltak a számai, mondhatni elérte őt a Sophomore Slump. Öröm az ürömben, hogy előző évben elkerülte őt a Rookie Wall. Harmadik évére emelt a dobásai számán, javított a hatékonyságán is valamelyest, még ha triplát még mindig nem tudott dobni. Emellett kevesebb labdát adott el, ugyanakkor először (és mindeddig utoljára) 8 gólpassz alatt átlagolt (7,6). Innentől kezdve úgy tűnt, hogy ráállt egy olyan pályára a karrierje, amelyet ugyan sok játékos irigyelne (All-Star meghívók, dupla-duplák tömkelege), de úgy tűnt, hogy elérte a maximumot, amire képes lehet. Egyetlen igazi fejlődést a következő években abban érte el, hogy jobb napjain be tudta már dobni a triplákat, eközben viszont inkább a pályán kívül mutatott megnyilvánulásaival került reflektorfénybe.

Pénz beszél – sajnos John Wall is

Gyakran azzal került be a híradásokba, hogy Twitteren fejezi ki véleményét az NBA fizetési rendszerével kapcsolatban, kiváltképp arra fókuszálva, hogy a magánál gyengébbnek tartott játékosok hogyan kereshetnek hozzá hasonló mennyiségű, vagy még annál is több pénzt. Egy bizonyos szint felett természetes, hogy egy játékos saját magát tartsa a legjobbnak, vagyis Wall ehhez méltó fizetésre is vágyik, konkrétan James Harden 4 éves, 118 millió dollárt biztosító szerződését szemelte ki magának. Nem ez volt a legelső eset, hogy más pénztárcájában turkáljon, korábban Reggie Jackson szerződése miatt nyilvánította ki nemtetszését, mivel a magánál sokkal gyengébb képességűnek tartott játékos ugyanannyit vihet haza, mint ő. Ezek után mindenki nagy érdeklődéssel várta, hogy milyen reakciót fog belőle kiváltani Bradley Beal új szerződése, amely 5 év alatt 128 millió dollárt biztosít a dobóhátvédnek (Wall anno 5 évre 80 millióért írt alá, ami egyébként szintén a lehetséges maximum volt, mindkettejük kezdőfizetése az adott évi sapka 27%).

Beal és Wall között nem a legjobb a viszony

A két játékos viszonya állítólag sohasem volt kifejezetten jó, erről viszont jó ideig nem lehetett hallani, viszonylag sokára látott napvilágot ez az információ. Mindketten csapatuk legjobb, legfontosabb játékosának tekintették magukat, és az ehhez tartozó jogokra is igényt tartottak. A közöttük húzódó ellentét minden bizonnyal főrészt annak köszönhető, hogy mindketten akkor érzik magukat a legjobban, amikor náluk van a labda, azonban jelenleg ezt a játékot még mindig csak egy labdával játsszák. Ez főképp a kiélezett meccsvégi szituációkban jelent problémát, hogy kulcsszituációkban ki vállalja el a döntő dobást. Erre a kérdésre könnyedén választ adhatott az a tény, hogy John Wall még soha nem dobott győztes kosarat az NBA-ben. Az ugyanakkor nyilvánvaló volt, hogy csak együtt érhetnek el nagyobb sikereket, csakis abban az esetben, ha összedolgoznak és egy irányba húznak. Így érkezett el a 2016/17-es szezon, ahol egy új edző személye jelenthette a reménysugarat arra, hogy ez meg is fog történni.

John Wall szintet lépett

2016 áprilisában Scott Brooks lett a Wizards új edzője, akit minden edzői kvalitása mellett azért neveztek ki, hogy ezzel is hozzájáruljanak Kevin Durant elcsábításához. A terv ezen része ugyan nem jött be, de így is egy olyan tréner került a csapat élére, aki korábban arról (is) lett híres, hogy az általa edzett csapat öltözőjében remek szokott lenni a „kémia”. A korábbi években – főleg Paul Pierce távozását követően – sok minden elmondható volt az öltözőről, de az semmiképpen sem, hogy jó lenne a csapaton belüli kémia. Brooks pedig jött, látott, majd pedig látszólag rendbe is tette a dolgokat. Az alapszakaszt a rossz kezdés után végül Kelet negyedik helyén fejezték be, amely már önmagában is hatalmas ugrás volt az előző évi Playoff nélküli szezonhoz képest. Többen is hatalmas változásokon mentek keresztül, Otto Porter elit 3&D játékos lett, míg Bradley Beal úgy emelt 5,7 pontot az átlagán (17,4→23,1), hogy közben a hatékonysága (TS%) is kategóriákat javult (54,7→60,4). John Wall utóbbinak 245 gólpasszt osztott ki idén (meccsenként 3,18), amely igen nagy előrelépés az előző évi 88-hoz képest (meccsenként 1,6). Talán tényleg javult köztük a viszony, és Wall elmondása szerint nem érdekli Beal fizetése sem.

John Wall egyénileg is magasabb szintre helyezte játékát, karrierje legjobbját hozta dobott pontokban, gólpasszokban, labdaszerzésben, mezőnyhatékonyságban, kiharcolt és bedobott büntetők tekintetében. A legnagyobb változás ugyanakkor abban mutatkozik meg, hogy sokkal kevesebbet „ül a labdán”, amit nem csak a szemteszt erősít meg, hanem a liga vonatkozó statisztikái is. Az előző szezonban meccsenként átlagosan 98,7 alkalommal ért a labdához, amivel vezette a ligát (ahogyan az eggyel korábbi évben is 95,3 érintéssel). Idén ehhez képest „mindössze” átlagosan 88,3 alkalommal ért hozzá a labdához, amivel visszacsúszott a negyedik helyre a vonatkozó rangsorban. Wall sokkal inkább tűnik csapatjátékosnak, mint a korábbi években, ráadásul úgy tűnik, hogy azt is belátta, hogy néha érdemes Beal felé lőni a labdákat, még akkor is, ha ezzel azt kockáztatja, hogy a dobóhátvéd nála több pontot fog átlagolni. (Bár végül azért mindketten ugyanannyit átlagoltak a szezon során.) És még NBA-pályafutása első győztes dobása is megszületett:

Wall remek formája egyelőre a rájátszásra is kitart, elsősorban az ő vezérletével győzte le a Washington az Atlantát 4:2-re. Ezeken a meccseken még egy fokozattal feljebb kapcsolt Wall, a 6 meccs során 29,5 pontot és 10,3 gólpasszt átlagolva húzta övéit. A párharc talán legérdekesebb momentuma az volt, amikor az 5. találkozón egy Wall-Morris alley oop összjátéknak köszönhetően a mérkőzés során először vezetéshez jutott a Wizards. Az azonnali Hawks-időkérés lehetőséget szolgáltatott a játék megünneplésére, Wall viszont nem Morrishoz ment először, hanem az oldalvonalnál várakozó Bealhez. A második körben az Isaiah Thomas által vezérelt Boston Celtics lesz az ellenfél.

John Wall mezei már 25$ körül is megtalálhatóak Ebayen, 35-45$ környékén pedig már egészen nagy a választék. Szintén 35$ körül már Kentucky-mezeket is lehet itt találni. A store.nba.com-on 110$-ért vásárolható meg egy mez, míg a replika-kiadványok ára 70$.